Pretty Kitty bar

*Ritka alkalom, mikor úgy el tud szabadulni, hogy épp semmi dolga sincs. Nem kell tennie semmit sem, s a falka sem kötelezi arra hogy most ott kellene lennie. Velük, miközben a hold szezonja elmúlt, s nem kell azon félni, hogy egyik pillanatról a másikba, vad vérengzésbe kezdenek. Nyugodt léptekkel haladt végig a bejárat előtt, tekintetét az előtte álló marcona alakra szegezte, mely egyetlen szó nélkül tárta ki neki az ajtót, s engedte be. Nem kérdezett semmit, egy árva hangot sem adott ki. Csupán csak annyit tett, hogy csúnyán végignézett rajta. De mégis mi mást tehetett volna? Igaz egyetlen szavába került volna minden. Bár Ralf akkor sem engedett volna neki.
Odabent útja a pult felé vezetett. letelepedett elé, kényelmesen elhelyezkedve. Hátán megfeszült fekete inge, miközben rátámaszkodott a pultra.
Mikor az odafordult hozzá, közelebb hajolt, hogy ne kelljen kiabálnia a zene fülsiketítő dörömbölését hallva.*
-Adj egy sört!* a pultos bólintott egyet, elment a hűtőhöz, elővett belőle egy üveget, majd kibontva letette a férfi elé egy korsó kíséretében.*
-Tessék haver!-szólt cseppet felemelt hangon a férfi, majd Ralf egy bólintással indult el egy üres asztal felé, melynek tetején egy csaj riszálta magát. Felé nyújtotta kezét, a csaj megfogta.*
-Gyere szépségem... nincs rád szükségem...-mormogta, mire a csaj sértődötten szedte fel ruháit, s ment el onnan.
Ralf letelepedett, kitöltötte söre egy részét a korsóba, majd hátradőlve belekortyolt, s a színpad felé pillantva figyelte a műsort, melyet az egyik csaj adott. Szép formás idomok, helyes arc, s minden mi épp a színpadon volt, tökéletesen illett hozzá. Mintha épp neki tervezték volna.
Míg figyelte, belekortyolt sörébe, majd tekintetét körbejáratta odabent. Mivel nem csak azokra gondoltak ezen a helyen, kik nőhiányban szenvednek, így egy idő után felkelt, s egy billiárd asztal felé vette az irányt. Felvett egy dákót, majd egy arra billegő pincérlány derekát megragadva, mélyen annak szemeibe tekintett.*
-Byanca... szépségem... hoznál nekem még egy sört?
-Ezer örömmel szívi.*kacsint a lány, majd végigsimított a férfi mellkasán, s már is iramodott a pult felé, hogy meghozza a kért italt. Rafael közben pedig játszani kezdett.*

*A nyugodt játéknak is megvan az előnye, és a hátránya. hátrányt az is képezhet, ha egyedül vagy, akkor mindig akad társaságod, s ezt most Rafael is megtapasztalta. Egy fiatal csaj ment oda hozzá. leszólította. Messziről érezhető volt már az alkohol bűze, mely belőle áradt. Rászegezte tekintetét, majd felegyenesedett, dákóját pedig az asztalra tette.*
-Igen...csak így egyedül. Általában a pasik ide nem csajokkal együtt tévednek be.*felelte, majd néhány pillanattal később, mikor a kérdés is elhangzott, elmosolyodott.*
-Biztos vagy olyan állapotban hogy játszani is tudj?-felvonta szemöldökét, felvette a közeli asztalról sörét, s belekortyolt, majd visszatette, s körbe pillantott a helyen. Észrevette a fiatalok egy kisebb csoportját, kivel a lány érkezett. Tudta az elején, mire megy ki a játék. Elvenni az eszét, s esetleg vele együtt a pénzét. Hát ez jellemzően firnnyákos húzás volt a részéről.El is gondolkodott rajta, vajon bele menyen e a játékba, avagy sem.
Végül úgy határozott mért is ne? Hisz amiről mások nem tudnak, az neki sem fájhat. Úgy is tudni fogja előre mi mikor fog következni.Hisz egy magafajtára az alkohol egészen másképp hat, mint egy egyszerű emberre.*
-Tudod mit kicsi lány?... Száj.*kacsintott rá. Azt már direkt nem kérdezte meg hogy iszik e valamit.*

*Felvont szemöldökkel pillantott a lányra, majd elmosolyodott. kedvelni igaz nem kedvelte, de ez is jobb volt, mint egy flancos étteremben találkozni valakivel, mikor egy ilyen helyen is lehetett. *
-Ne gondold hogy igen. Az hogy itt vagyok, nem jelenti azt. Mellesleg... akkor te bizonyára leszbikus vagy... hisz nézz körbe hol vagy...*villantott meg egy mosolyt, s míg a lány ajánlatát hallgatta, körbekémlelt. keresett valakit. Egy magas néger férfit. Beszélni akart vele. Fontos dolgokról. Olyanokról, melyeket mindképpen le kellett zárni, s nem hagyhatott szabadon a levegőben lógni.*
-Részemről oké.*mosolyodott el, majd mikor a lány kifejezte kíváncsiságát afelé hogy mit tud, szélesen elmosolyodott, felemelte dákóját, kinézte a négyes számú golyót, becélozta a fehérrel, majd a közeli sarokba lökte azt. felegyenesedett, körbejárta az asztalt, s néhány pillanat múlva már lökte is a helyére a következő golyót.
Épp a harmadikhoz készülődött hozzá, mikor megcsörrent telefonja, s így kicsit nagyon mellé lőtt. Sosem szerette a mobilokat. Mindig is utálta őket. Felsóhajtott, letette a dákót, s tekintetét egy kis időre a lányra szegezte.*
-Bocs...fel kell vennem.-s azzal elindult kifelé a hátsó ajtó felé, hogy majd odakint megbeszéli a dolgokat. Mindenét bent hagyta. kabátját, tárcáját, mindent. Gondolta a lány már így is totálisan kész van, s nem lenne képes még arra sem hogy a cipőjét bekösse.
Még kifelé haladt felvette a telefont, Neki nem kellett üvöltöznie, ellenben a vonal túlsó végén lévő alaknak egy pillanatra sem. odakint aztán egy hosszabb beszélgetést folytatott le vele.

*Hosszadalmas beszélgetés volt. egyik pillanatról a másikra, eljutottak addig, hogy lerendezték, kit is kellene ahhoz kicsinálni hogy egy darabig nyugalom s bék legyen. persze nem egyedül fogják megoldani. Nem. Ez csapat munka lesz. Hol ott szeretett egyedül melózni, mégis megvolt a saját kis csapata, kikkel együtt kellett lennie.
Épp végzett a telefon beszélgetéssel, mikor furcsa érzés kerítette őt körbe.
Zsebre vágta a telefont, majd elindult befelé, s tekintetével a szőkeség után kutatott. Már az illata sem volt a helyen. Kifelé vezetett. odasétált kabátjához. Fizetni akart, de tárcája szőrén szálán eltűnt.*
-Az a kis enyveskezű....* nem folytatta a mondatot. Magában káromkodott egyet, majd a lehető legnagyobb iramban indult mint kifelé, de persze a pult felé haladva.Ott aztán megállt, s tekintetét a pultosra szegezte.*
-Majd legközelebb megadom!!
-Ha átversz...
-Én soha! Ezt te is tudod! Beküldöm reggel!* s azzal már rohant is kifelé. Még látta elhúzni a limuzint.*
-A gazdag kölykök szórakozása...*összehúzta szemöldökét, sóhajtott egyet, hajába túrt. A lány illatát sosem fogja elfelejteni. Bárhol megtalálja majd. Ha kell követi, de akkor is visszaszerzi azt, amit az elvett tőle.*