Shanghai Coffee & Restaurant

Tárgy: Shanghai Coffee & Restaurant Vas. Aug. 30, 2009 6:35 pm

A kínai negyed központjában elhelyezkedő étterem üvegezett ajtaja fölött piros lampionok csüngnek, közöttük egy halkan csilingelő szélcsengővel. A bejárat fölött az étterem nevét hirdető cégérre vörös kandzsikkal mázolták föl „Shanghai Caffee & Restaurant”.
Az ínyencek szerint igazi kínai ételt lent délen, a kínai negyedben kell enni. Már ha az ember elég bátor ahhoz, hogy vállalja egy-egy apró kifőzde igazán autentikus ízeit. Az egyik legremekebb vietnami étterem, ahol lehet Saigont és Unagit enni. A hártyavékony rizstésztába csomagolt és olajban kisütött illatosgombás, darálthúsos, fűszeres kis batyuk a hozzájuk kínált csípős halszósszal az indokínai konyha remekei.

Tárgy: Re: Shanghai Coffee & Restaurant Hétf. Nov. 30, 2009 11:20 pm

*Hogy valójában az éhség vagy az unalom hozta e a kínai negyedbe, erre ő maga sem tudott válaszolni. Valójában nem is nagyon akarta közelebbről szemlélni ezt a kérdést. A munka az edző teremben sok idejét foglalta le, de még így is túl sok magányos perce. Bár hosszú hónapok teltek el, de még mindig rémálmok gyötörték, s még mindig felkapta a fejét minden gyanús zajra. Talán már soha nem is lesz olyan, hogy a sötétben nem sejt majd démonokat.
Felnézett az étterem nevét hirdető nagy piros betűkre, és elmosolyodott. Az egyik tanítványa ajánlotta neki ezt a helyet, és most úgy döntött, hogy ki is próbálja. Egyedül enni mégsem olyan rossz, ha az ember körül sokan vannak. Ez az éttermek sajátos bája, hiába vagy egyedül ott mégsem érzed. Ahogy belépett megcsapták az orrát az illatok, és a zaj újabb mosolyt csalt az ajkára.
Egy pincér azonnal ott termett előtte, és kis meghajlással köszöntötte. Mosolyogva viszonozta az üdvözlést, majd követte a pincért egy kis kétszemélyes asztalhoz. Leült, elvette az étlapot és nekilátott megszemlélni a kínálatot.
Kiválasztotta, hogy mit kér, majd összecsukta az étlapot. Ujjaival szórakozottan dobolt az asztalon miközben a pincért várta vissza, hogy le tudja adni a rendelést. Tekintete körbejárt a teremben, majd hirtelen egy zöldes barna szempárral találta szemben magát. A férfi őt figyelte.
Nem kapta el a tekintetét, inkább mosolyogva viszonozta a kíváncsi pillantást. Lassan végigmérte a férfit, már amennyit az asztaltól látott belőle.*

Tárgy: Re: Shanghai Coffee & Restaurant Kedd Dec. 01, 2009 12:01 am

*A kínai negyed mindig nyüzsgő utcáit róva, talán nem tűnik olyan fontosnak semmi sem. Talán csak egy pillanat minden, s eltűnik az utca kellemetlen zaja. Semmivé válik egyszerre, megmarad a csend, s kicsivel később, mégis csak rá kell eszmélned, mennyivel nagyobb a kényelem, ha tudod emberek vesznek körbe, s nem vagy egyedül.
Semmi program, semmi teendő, csak a tettek által vezérelt cselekedett.
Zsebre vágott kézzel ment végig az utcán, igyekezve nem nekimenni senkinek sem, próbálni nyugodtan cselekedni, mikor viszi végre valami értelmes helyre is a lába.
Tekintete lassan egy vörös betűkkel ékeskedő névre tévedt. Egy kávézó. Léptei megkoppantak a járdán, majd az épület padlózatán. Körbepillantott odabent, s végül egy üresen álló asztalhoz lépett. Levette kabátját, a szék hátára terítette. Nekidőlt a támlának, s hamarosan egy felszolgáló lépett oda hozzá, kedves, barátságos mosollyal arcán.*
-Kellemes estét uram! Mivel szolgálhatok?*kérdezte csendesen, s kicsit közelebb ment, hogy minden egyes szót tisztán halhasson. Rafael felpillantott rá.*
-Egy csésze kávét kérnék… tejjel, és két cukorral.* nem volt megszabva hogyan itta a kávéját. Mindig változott, de általában a kávé minősége szabta meg neki, miből mennyit fog fogyasztani. Persze ez nem csak a kávé terén volt így.*
-Még valamit esetleg?
-Nem…köszönöm. Elég lesz a kávé!*a pincér bólintott, s eloldalgott, s így Rafaelnek volt ideje körbepillantani. Tekintete egy fiatal nőn akadt meg. Hosszú barna haja volt, bájos arcvonásai. Mindez elég volt ahhoz, hogy egyetlen pillanat leforgása alatt, keltse fel kíváncsiságát.*

Tárgy: Re: Shanghai Coffee & Restaurant Kedd Dec. 01, 2009 12:32 am

*Mosolyogva nézett a férfi szemébe. Kíváncsivá tette a férfi, aki valahogy nem illett bele a környezetbe, ahogy ő maga sem. Néha megérezte, ha valaki kilógott a sorból, talán pontosan azért, mert ő maga nem illett bele. Ha nem vagy olyan, mint mindenki más körülötted, akkor nagyon hamar találhatod magad egyedül a nyüzsgő tömeg kellős közepén.
A pincér visszatért hozzá, mire Saffiya mosolyogva felé fordult, és ezzel elszakította a tekintetét a férfiétól.*
- Sikerült választania, hölgyem?
- Igen, egy fűszeres zöldségragut kérek, szezámos falatkákat és rizst.
- Még valamit?*A pincér szorgalmasan jegyzeteli a rendelését, majd ismét ránéz.*
- Egy csésze jázminos zöldteát kérek!* A pincér biccent, majd távozik az asztaltól. Saffiya ismét kényelmesen hátradől. Tekintete ismét végigsiklik a teremben lévőkön, de ezúttal szinte azonnal rátalál a rejtélyes zöld szempárra.
Egyre kíváncsibbá tette a férfi, és soha nem volt azaz ijedős lány, aki nem mert utána járni, ha valami felkeltette az érdeklődését. Egyenesen a férfi szemébe nézett, majd kiszélesedett a mosolya. Ajkai lassan két szót formáltak: Üdv idegen! Meleg barna tekintetében kíváncsiság csillogott, ahogy a férfit figyelte a válaszra várva. Nem voltak tervei ma estére, és ha úgy alakul hazamegy, ahogy idejött. Reggel megint vár rá egy óra a karate teremben, majd még egy. Ördögi mókuskerék. Azért mégis remélte, hogy lesz valami, ami kirántja belőle, ha csak egy rövid időre is.*

Tárgy: Re: Shanghai Coffee & Restaurant Csüt. Dec. 03, 2009 1:19 am

*Csendesen üldögélt ott, a kávéjára várva. Nem szólt, hisz nem volt kihez szólni. Ez a nagy hátránya, ha valaki egyedül volt, még akkor is, ha társasága lett volna egyetlen szavára. Meglátása szerint, az nem az igazi lett volna. Nem olyan, mint amilyet az ember fia elképzel magának. Egy önfeledt, s mindent elsöprő társaság, egy olyan, mely nem hagy magára senkit sem, s még csak a jókedvét sem hagyja hogy csak úgy elvesszen egyetlen pillanat leforgása alatt.
Mikor a nő ajkai egy néma üdvözlést közöltek vele, elmosolyodott, s maga is hasonlóképpen tett.
Viszonozta, s mikor megkapta kávéját, biccentett egyet, mintegy köszönés képpen, majd belekortyolt, s elfintorodott. Elfelejtette elkeverni azt.
Magát szídta, okolta amiért ez nem ment, hogy még ezt sem tudta rendesen megcsinálni, majd fogta a kis kanalat, elkeverte a cukrot, és a tejszínt, s úgy kortyolt bele újra a kávéba.
Ahogy lassanként vánszorgott egyre távolabb az idő, úgy vált jelenléte egyre értelmetlenebbé, egészen addig, míg az egyik felszolgáló lépett oda hozzá, egy tál szerencse sütivel.*
-Válasszon egyet!
-És mibe fog ez nekem kerülni?*felvont szemöldökkel pillantott az alakra.*
-Ajándék!
-Hát legyen!*felvont szemöldökkel pillantott a tálra, majd a szomszéd asztalnál ülő lányra, s megvonta vállát, majd találomra elvett egyet, de mire megköszönhette volna, az emberke már el is tűnt tőle, s a lány asztalánál álldogált, s őt is megkínálta egy sütivel.
Rafael egy ideig csak forgatgatta kezében sajátját, majd gondolva egyet, kinyitotta, s elolvasta a tartalmát. Nem értette mi is a lényege igazán. Hogy mire kell odafigyelnie, s mit jelentenek azok a szavak, de azt tudta, fontos lehet. De vajon kire kell odafigyelnie? Mi mutat utat? S mi lesz a kulcsa... de vajon minek a kulcsa? Felsóhajtott, körbefogatta szemét, majd eltettette a kis cetlit, s ha a lány is választott süteményt, akkor odament hozzá, s kedves mosolyt villantott felé.*
-Üdv! A magáéban mi volt?*kérdezte, miközben minden megkérdezés nélkül letelepedett. ha a nőt zavarja jelenléte, az úgy is elfogja zavarni onnan.*

Tárgy: Re: Shanghai Coffee & Restaurant Pént. Dec. 04, 2009 1:53 am

*Mosolyogva figyelte a férfit, aki szerencséjére viszonozta a köszönését, és így nem csinált magából hülyét. A férfi figyelme a kávéja felé fordult, így az ő tekintete is elkalandozott a pincért keresve. Kisvártatva megérkezett a vacsorája, a pincér kedvesen mosolyogott, majd tovább ment az asztalok között. Megkordult a gyomra az elé táruló látványtól, mire legszívesebben felkacagott volna.
Ügyesen a kezébe vette az evőpálcikákat, és elkezdett enni. Már éppen végzett az evéssel, és a teáját szürcsölgette, mikor a tekintete ismét a férfi felé rebbent.
Egy pincér állt a férfi asztalánál, és éppen egy szerencse sütis tálcát nyújtott felé. Miután a férfi elvett egyet a pincér egyenesen hozzá lépett. Még elkapta az idegen kétkedő, és beletörődő tekintetét mire, majdnem elnevette magát.*
- Válasszon egyet kisasszony!* Mosolyogva elvett egy sütit.*
- Köszönöm! * A pincér azonban már tovább is haladt. Saffiya kíváncsian kinyitotta a sütit, és kivette belőle a papírt. Kétkedve nézett a feliratra, majd az idegenre, akivel egész este össze-össze találkozott a tekintete. Még hogy csak ki kell nyújtania a kezét, és egy idegen új holdat mutat neki. Mintha több Hold is volna, nem csak azaz egy, ami minden éjjel az égbolton uralkodik.
A férfi felállt, és az asztalához lépett. Viszonozta a mosolyt, amivel az idegen nézet le rá. Közelről még jó képűbbnek látta az idegent, aki a szerencse sütije felől érdeklődött.*
- Üdv idegen!*Mosolyogva intett a mellette lévő üres székre, jelezve a férfinak, hogy üljön le hozzá.*
- Megmondom, ha maga is megmondja. A nevem Saffiya! És az öné?

Tárgy: Re: Shanghai Coffee & Restaurant Pént. Dec. 04, 2009 10:54 pm

*Csendesen körbe pillantott, s mivel egy vizslató tekintetet sem látott, figyelmét a lánynak szentelte. Elmosolyodott annak szavain, s kicsivel később, rá kellett jönnie, bizony igaza van. Tényleg meg kellene mondania, de abból a zavaros egyvelegből, értelmes dolgot kiszedni nem lehet. *
-Ez így releváns.-villantott meg felé egy mosolyt, majd nagy komolyan pillantott rá.*Egy csodaszép teremtéssel fogok találkozni, s szerintem bejött.*mondta, miközben elmosolyodott. Nem gondolta komolyan amit mondott, s erről talán mosolya is árulkodott.*
-De a viccet félre téve, elviekben, ma megismerek valakit, aki kihoz belőlem valamit...Furcsa jóslat, de a sok zagyvaságból ezt vettem ki.*felelte őszintén, majd hátradőlt székében, s úgy pillantott újra a lányra.
Nem tudta, végűl mért mondta el a megfelelő választ a kérdésre. Mért nem maradt annál a változatnál, melyet olyan hatalmas nagy előszeretettel használtak az emberek. Talán azért, mert nem volt ember. Talán azért, mert annak nem úgy kellett lennie. Talán azért, mert a pillanatok olyan sebesen szálltak el, hogy egy egészen kicsit cselekednie kellett.*
-Rafael.*felelte határozottan, de nem nyújtott kezet. Tudta illemtelen ha egy nőnek előre nyújtja kezét, hisz az akár sértőnek is veheti azt.* Nos... Saffiya, most maga jön! Mit jósolt a sütije?

Tárgy: Re: Shanghai Coffee & Restaurant Szomb. Dec. 12, 2009 11:57 pm

*Felkacagott a férfi ügyesen elejtett bókján. Szép szemei csillogtak, ahogy még mindig jó kedvűen mosolygott a férfi szavain. Az a mosoly sejtette, hogy az ilyesféle szavak könnyedén csúsznak ki a férfi száján. Nem zavarta ez, hiszen nem volt már rég romantikus lelkű kislány, aki elalél egy sármos mosolytól. Belekortyolt a teájába, miközben a férfit hallgatta. A felírat valóban elég furcsa volt, és minő meglepetés az írás illet rá…és még sok más lányra a teremben, de ezt nem közölte a férfival. Bemutatkozott, és ismét az ő szerencse sütije felől érdeklődött.
Saffiya ezúttal már nem kifogásolt semmit, hiszen a férfi is elmondta neki, hogy mi állt az övében. Úgy volt igazságos, ha ő is elárulja. Ajkán sejtelmes mosollyal letette a csészét, és az asztalra támaszkodva közelebb hajolt a férfihoz, mintha csak titkot akarna megsúgni neki.*
-Nos, Rafael! Az én sütimben az állt, hogy csak ki kell nyújtanom a kezem, és egy rejtélyes idegen új Holdat mutat majd nekem. * Kuncogva dől vissza, ismét felveszi a csészéjét. Belekortyol a teába, és a csésze pereme fölött pillant kíváncsian Rafaelre.*
-Nos, milyen következtetést von le ebből, mert nekem eddig semmit sem sikerült.