Isabella Turnblack

Teljes név: Isabella Turnblack
Becenév: Bella

Faj:

Nem: Nő

Kor: 18

Születés helye/ideje:Egy Athén melletti kis városban 1992.05.13.

Képesség: Nincs

Foglalkozás: Tánctanár

Hobbi: Szabadidejében pihenget, mert ebből nem sok van neki.

KÜLSŐ:

Szem: Mogyoróbarna, mandula vágású.

Haj: Hosszú szőke haja van, amit általában kiengedve hord, de a
táncórákra mindig összeköti.

Alkat: Az egész testfelépítése vékony és kissé izmos, mivel táncos. Nem túl magas, inkább alacsony termetű.

Viselelet: Általában edző ruhában látni, de ha kell nagyon elegánsa is ki tud öltözni. Ha éppen nem a tánc órára igyekszik, akkor farmarban és rövid ujjú pólóban táthatják.

Különleges ismertető jegy: Csuklójának belső oldalán egy csillag alakú tetoválás.

CSALÁD:

Édesapa: Charles Turnblack. Bella nagyon szereti. csodás apa, mindig sokat foglalkozott lányával, amikor még kicsi volt. Sötét barna haja van, ami már szinte feketének is mondható. Lánya örökölte a szemét. Charles autószerelő egy közeli műhelyben.

Édesanya: Már a lány születésekor meghalt. Bella semmire nem emlékszik róla.

Testvér: Nincs

Egyéb hozzátartozók: Egy nagynéni nem messze New Yorktól egy kis városkában.

Jellem: Kedves és megértő lány, de nem tűri, hogy szórakozzanak vele. Talpra esett és néha pimasz.

Felszerelés, fegyverek: Nincs



Egy kis görög városban születtem nem messze Athéntól, ahol életem legnagyobb részét töltöttem. Nem várt baba voltam, de miután megszülettem nagyon örültek nekem. Mindent megadtak amit csak tudtam. Mivel rám se számítottak édesapám azt mondta kizárt hogy testvérem legyen.
Amikor hazakerültem a kórházból mindenki nagyon örült nekem. Apám az egész rokonságot összehívta az érkezésemre.
Ahogy egyre nagyobb lettem, a kíváncsiságom is nőtt. Édesapámmal nagyon sok időt töltöttem. Egy kis szerelő műhelyben dolgozott, ahova sokszor magával vitt. nagyon szerettek engem a munka társai és én is szerettem ott lenni.
Aztán amikor nagyobb lettem táncolni kezdtem egy művészeti iskolában és már kevesebbet tartózkodtam apám munkahelyén.
18 éves voltam, amikor tűz ütött ki a házban. Én még aludtam. Reggel volt már, és mint később kiderült apám főzni próbált, de nem sikerült. Még édesanyám is a szobában volt. Atyám kiabálására riadtam fel és rohantam ki egyenesen anyám szobájába. Ott már az ágy szélét a lángok nyaldosták, én pedig nem tudtam mit csináljak. Lerohantam a földszintre és a telefonhoz siettem. Kihívtam a tűzoltókat, aztán rohantam ki a házból. Amikor kiértem édesapámat sem találtam. A tűzoltók azt mondták, hogy mindketten odavesztek.
Én dolgozni kezdtem egy közeli étteremben és nemsokára egy lakást is kivettem. A szüleim hagytak rám egy kis pénzt, amiből megtudtam venni, amit kell. Most New York egyik kis lakásában élek és táncot oktatok. Szeretem ezt csinálni, mert úgy érzem a tánccal több vagyok, mint egy egyszerű ember.
Egy nap éppen edzésről jöttem haza. Nem szoktam az erdő mellett jönni, mert attól mindig valamiért irtózom. Utáltam az erdőt és ezt mindig elmondta mindenkinek, akivel találkoztam. nos egyszer nagyon siettem és arra kellett jönnöm. Már hallottam hangokat hamarabb is a mélyéről, de nem törődtem vele. Mentem tovább. Aztán a semmiből egy állat ugrott elém. Először nem tudtam mi az, de most már tudom, vérmacska volt. És azon belül pedig egy vérjaguár. Ezt is leírták, mint sok más mindent, de persze nem ez történt rögtön. Megijedtem. Elfutni nem mertem. Ahhoz nem voltam elég bátor. A lábaim a földbe gyökereztek. Átkoztam magam, amiért nem a hosszabb utat választottam.
Majd a következő pillanatban nekem esett. Tépett-szaggatott, ahol csak ért. Fáztam. És fájt mindenem. Vártam, hogy meghaljak és véget érjen ez a keserves kín. Aztán messziről puska dörrenését hallottam az állat pedig elfutott. csak feküdtem egy helyben, de nem sokáig, mert elájultam.
Amikor felébredtem, egy faházban találtam magam. Nem tudtam ki vitt oda, de nem voltam rá kíváncsi csak haza akartam menni. Egy levelet is kaptam, ami elmagyarázza mi lettem és mit kell tennem. Az oldalamon egy hatalmas karmolás éktelenkedett, a combomból pedig egy hatalmas darab ki volt harapva. Mindenem fájt. Nem hittem a levélnek. A zsebembe gyűrtem és haza indultam. Az első átváltozáskor kicsit megijedtem minden olyan más lett. Talán kicsit szédültem. Aztán reggel megint emberként ébredtem. Éreztem a szagokat az erdőben. Azt is ami kilométerekre volt. Ezután próbáltam mindent úgy csinálni ahogy azt megmondták, de nehéz volt. Ott maradtam a házban és azóta sem élek máshol. Persze az órákra így is bejárok, de nagyon kell vigyáznom, mert akármikor megtörténhet a baj.